Bánhidai tyúkudvar

Veteményeskert bemutatása

Nulla porttitor accumsan tincidunt. Proin eget tortor risus. Praesent sapien massa pellentesque nec egestas non nisi. Vestibulum ac diam sit amet quam vehicula elementum sed sit amet dui. Nulla porttitor accumsan tincidunt. Proin eget tortor risus. Praesent sapien massa pellentesque nec

Customize Your Box

How It Works

1. Select a Box Type & Size

2. Set a Date & Frequency

3. Get Fresh Produce delivered to your doorstep!

View Box Options

How It Works

Select a Produce Box

Set a Date & Frequency

Fresh Produce Delivered

Csicsóka

Évelő, az 5-6 cm vastag, 6-9 cm hosz-szú gumója a földben áttelelve minden évben új hajtást hoz. Közepesen fényigényes, félárnyékban is megmarad.

Környezeti feltételek:

Tartósan kevés fény, kevés napsütés hatására a szára jóval vékonyabb lesz és dúsabban elágazik. Nagy lombú fák alatt csak sínylődik, míg alacsony törzsű, kevés ággal rendelkező fákat könnyen túlnő, illetve napfényt keresve kibújik az ágak között. Szárazságtűrő. Sovány homokon, sőt szikesedő területeken is öntözés nélkül termeszthető

Igényét agresszívan elégíti ki: mélyre hatoló gyökérzetével a talaj mélyebb rétegeiben levő tápanyagkészletet is felhasználja. Több évig egy helyen termeszthető, ezért ajánlatos telepítés előtt, majd 4-5 évenként megismételni az istállótrágyázást.

Azonos területen háromszor annyi hasznos zöldtömeggel és közel ötszörös mennyiségű fehérje hozammal számolhatunk, mint a burgonya esetében

Szedése, betakarítása: leveles szárát az első erősebb (- 5, -6 °C) fagyok beállta előtt (október közepe táján) vágjuk le (silóba felhasználható). A csicsókagumót a visszavágott szárat felfelé húzva ásóval, kapával fordítjuk ki a földből. A nagyobb töveket ásóval emeljük ki és a gumókat tisztítsuk meg a ráragadt talajrészektől. A gumók erősen romlékonyak, ezért sokáig nem tárolható.

Nyersen kiváló csemege, gyermekek, idősebbek kedvence. Főzeléknek, sütve, főzve is ízletes. Nagy inulintartalma következtében cukorbetegeknek ajánlott. Diétára is alkalmas, sok értékes, könnyen emészthető anyagot tartalmaz. Tápszer, pótkávé is készíthető belőle. Valamennyi háziállat kedveli, főként a sertések.

Levélzet: Fiatal korában magas fehérjetartalmánál fogva lényeges, hogy levél szár aránya legalább 50:50 legyen, ha zöldhasznosítás a cél.

Háztáji viszonyok között kézi szedésre csak kis területen vállalkozzunk a terjedelmes gyökérzet és nagy gumótermés miatt (1,5 kg/tő).

A területet gondosan jelöljük ki, mert egy-két évtizedig is egy helyen maradhat a növény. Elszaporodva elég nehezen lehet kiirtani, ezért csak vetésforgón kívül helyezzük el. Utak, kerítések mellé érdemes elsősorban telepíteni, illetve a kert rossz minőségű részét több évig jól hasznosíthatjuk vele. A csicsókatelep felszámolása többéves munka, és feltétlenül nagyon alapos tápanyag-utánpótlás kövesse, mert talajzsaroló növény.

Kizárólag gumóról szaporítják. A termesztésben 2 fő típus található: a nagyobb hozamot adó, sárgás gumójú és a kevesebbet termő lilás árnyalatú. Ez utóbbi viszont jobban ellenáll a betegségeknek, különösen a fehérpenésznek és a szélsőségesebb viszonyokat is jobban elviseli.

A gumókat egymástól 50-60 cm-re, 8-10 cm mélyre ültessük. Töve néhány év alatt annyira elbokrosodik, hogy irtani kell.

Korán, március 20. és április 10. között vagy ősszel (október), felszedésekor ültetjük el. Rosszabb minőségű talajon a 25-30 g-os, a jobb talajon a 40-60 g-os vetőgumó a legmegfelelőbb. A nagyobb gumókat többfelé is elvághatjuk,. 8-10 cm mélyen ültetjük kapával, fészkesen. Fészkenként 1-3 gumót teszünk.

Tépősaláta

Gyökérzete erőteljesebb, mélyebbre hatoló, mint a fejes salátáé. Fiatal, pár hetes állapotban külsőre teljesen azonos a többi salátafélével, későbbi fejlődésében már lényeges különbség van közöttük. Míg a saláták nagy része lazább vagy keményebbfejformát hoz létre, addig a tépősaláta még rövidnappalos körülmények között sem borul be. 40-80 cm-es szártengelye, szemben a többi saláta virágtengelyével, nem ágazik el, sűrűn berakódik levelekkel. A mereven kifelé álló levelek, lehetnek szabályos kerekdedek, fodrosak, csipkések, mélyen szedeltek, majdnem szálasak. Színük a halványzöldtől a sárgán és a vörösön át egész a sötétbarnáig terjed, a legkülönbözőbb színárnyalatokkal.

Környezeti igénye:

A saláták nagy része alacsony hőigényű, a tépősaláta viszont jóval nagyobb hőmérsékleti határok között termeszthető. A hűvös, kora tavasztól kezdve a meleg nyárig, majd ismét a hűvösebb őszig folyamatosan ad termést. Igaz, nyáron magszárba szökik, de ekkor is változatlan minőségben szedhetők a levelei. A magok már 1-2 °C-os hőmérsékleten csírázásnak indulnak, és palántái jól fejlődnek alacsony hőmérsékleten.

Közepes fényigénye miatt valamennyi termesztési móddal (hajtatás, szabad földi termesztés) előállítható. Fényszegény téli hónapokban lassabban nő, később a fény és a meleg hatására igen felgyorsul a növekedése. Félárnyékba is ültethető, ott sem lesz keserű ízű a levele.

Árnyékban is megnő, köztesként is nevelhető.
Helyrevetése: magját nyári és őszi termesztésre május közepétől július végig 3-4 hetenként, 1-1,5 cm mélyre (kissé ritkábban, mint a fejes salátát), szakaszosan vethetjük. Ápolása: egyszerű kapálás, ritkítás. A nagy száraz melegekben öntözéséről gondoskodnunk kell (3-4 naponként 3-10 mm-es vízzel permetezzük).

Közepes vízellátást igényel, erőteljesebb gyökérzete miatt nem érzékeny annyira az időszakos vízhiányra, mint a fejes vagy a közötősaláta. Tavasszal és ősszel ritkán, nyáron azonban többször szorulhat öntözésre.

Termesztés:

Főnövénynek, elő- és utónövénynek egyformán megfelel.

A vetéstől a piaci szedhetőségig tenyészideje 4-6 hét, s ettől kezdve folyamatosan szedhető. Palántázni is lehet, de nálunk a fejes salátát követően lenne rá szükség, így érdemesebb állandó helyére vetni.

Márciustól folyamatosan vethető, de júliustól már nem érdemes, mert ősszel a fejes saláta a mi viszonyaink mellett megtermelhető. Tehát február végétől júliusig vessük. A sortávolság 40-50 cm, a tőtávolság 25 cm körül legyen. Ennél sűrűbb állományban már metélősalátát kapunk.

Kevés évközi ápolási munkát igényel: gyomtalanítás, némi öntözés, esetleg egy-két alkalommal fejtrágyázás elegendő. A kifejlett leveleket alulról felfelé haladva kézzel szedjük. Az alsó leszedett levelek helyett állandóan újakat nevel, így többször, 8-15 alkalommal is szedhetjük. Nem szabad teljesen „megkopasztani” a töveket, az összlevél-mennyiségnek legalább az 1/3-át mindig hagyjuk fent, hogy a növekedés kiegyensúlyozott legyen.

Termelékenység:

Vaskos, de finom megjelenésű levelei ízletesek, nem keserűek, kifejletten a növény 0,4-0,6 kg tömegű. Folyamatos szedéssel 5-8 kg/m2 friss salátát adhat. A nyári időszakban (különösen öntözve) a fejes saláta pótlására kiváló. Beltartalmi értéke a fejes salátáénál nagyobb. Különösen jelentős B1-, B2-, C-vitamin-, karotin- és ásványisó-tartalma.

Zöldborsó és cukorborsó

AA borsók között azonban nem csak a zöldborsó az egyetlen, itt van még a velőborsó és a kifejtőborsó is. A kifejtőborsó sokkal korábban vethető, nem fagyérzékeny, azonban a velőborsót később kell elvetni, különben nem fog teremni, elfagy, megcsökik. A kifejtőborsót sok helyen már az enyhe januárban elvetik, de akár novemberben is el lehet ültetni, hogy tavasszal szépen kikeljen.

A vetés általános időpontja február vége, március eleje. A szabadföldbe való ültetéskor olyan helyet válasszunk a borsónk számára, mely meglehetősen napos, meleg, és a talaj vízelvezető képessége biztosan jó. A borsó nagy fényigényű növény, árnyékban nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A borsó futónövény, bár koránt sem annyira, mint az uborka, de azért fontos, hogy tudjon mire „felkapaszkodni”. Vagy karókat, vagy a sor két végébe lefúrt karók között kifeszített zsinórón legyen lehetősége „támaszkodni”.

A kikelt magvetést mielőbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós, a levegőt áteresztő és a vizet befogadó legyen. Szükség esetén a kapálást még egyszer megismételjük, és a nagyobb gyomok kihúzkodásával egészítjük ki, nehogy azok magot érleljenek. Tartós szárazság esetén szükség lesz egy-két alapos öntözésre is.

Négyzetméterenként 1-2 kg hüvelytermésre számíthatunk. A kifejtett borsószemek tömege az össztömeg 30%-át teszik ki.

Júliusban a borsóvetést megismételhetjük. A nyári borsó alacsonyabb és kevesebb hüvelyt köt, de szeptemberben újdonságnak számít.

Termesztés:

A borsó magjait 5-7 cm mélyre érdemes ültetni, a sortávolság legyen minimum 25 cm, de 35-nél szélesebb sorközre nincs szükség. A borsók esetében a tőtávolság fontos dolog, nem szabad hagyni, hogy a tövek megfojtsák egymást. Körülbelül 5 cm-t kell hagyni két tő között, mely már a könnyű gondozást is biztosítja. A növényt sokszor kell öntözni, nagyon vízigényes, különösen a virágzási időszakban. Rendszeresen kell gyomlálni és kapálással lazítani a földjét. A kikelés után minimum kétszer körbe kell kapálni, különben megnyomorgatja a kemény talaj.

A borsó virágzásának kezdete fajtafüggő, a vetési időtől számítva már májustól elkezdődhet. Ha folyamatosan szeretnénk zsenge borsót szedni a kertünkben egész nyáron, akkor osszuk több szakaszra a vetést. Ha két vagy háromhetente vetünk egy újabb sort, akkor ennyi időközönként lesz friss, zsenge borsónk. Ha márciusban vetjük el a borsónak, akkor kb. 2-3 hét múlva fog kikelni. Újabb 4-5 hétnek kell eltelnie, hogy virágzásnak induljon a kis növény, majd a virágzástól számított 3-4 hét múlva már szedhetünk is róla. Tehát a vetéstől az evésig kb. 3 hónap telik el.

A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a talajból (kinyűjük). A zöldborsó beérett talajt hagy maga után, ami másodveteményeknek (bimbóskel, kínai kel, karalábé, káposzta, uborka, cékla stb.) nagyon alkalmas.